Noha semmilyen törvény nem tiltja meg a kereskedelmi egységeknek a többnyelvű feliratok használatát, a túlnyomórészt magyarok lakta Csíkszeredában számos olyan üzlet működik, amelyek tulajdonosai csak román feliratok révén tájékoztatják a vásárlókat. A legtöbb üzletvezető feletteseire hárítja a felelősséget, de olyan is akad, akinek eszébe sem jutott, hogy magyar feliratot is kitehet.

„De hát mindenki tud románul, nem?” – replikázik az egyik Petőfi utcai használtruha-kereskedés üzletvezetője érdeklődésünkre, miért csak román nyelven olvasható a felirat a sétálóutca közepére klienscsalogató gyanánt kitett reklámtáblán. A Németországból importált árucikkeket forgalmazó üzletben néhány vásárló lézeng, válogatnak az ingek, nadrágok között anélkül, hogy ránéznének valamely feliratra. „Nekem eddig fel sem tűnt, de most, hogy kérdezi, belátom: igaza van. Végső soron a kereskedőnek a vásárló iránti tiszteletét is jelenti, ha saját nyelvén szólítja meg” – tűnődik el az üzletből kilépve Varga Ibolya, miután rákérdezünk, milyen feliratot látott.

„Az üzlet tulajdonosa egy petrozsényi vállalkozó, tőle így kaptam ezt a táblát, román nyelvű szöveggel, és én ezen nem is változtattam” – állítja a kiskereskedés vezetője.

Száz méterrel odébb újabb kirakatüveg, rajta három papíron színes szöveg. Árleszállítást hirdetnek, de csupán a számok és a százalékjel „többnyelvű”. „Azt mondta a tulajdonos, ragasszam ki, hogy akció van, nekem pedig eszembe sem jutott, hogy magyarul is kiírjam” – állítja lapunknak a sportfelszereléseket forgalmazó bolt munkatársa. Mint mondja, mivel az üzlet működtetője román anyanyelvű személy, természetesnek tűnt, hogy ő románul tüntesse fel a kedvezményt.

Nem kell nagy távolságot megtennünk, egy másik kirakaton öles betűk hirdetik az ajánlatokat. Percdíjak, csábító üzenetek – valamennyi román nyelven. „Néha még kapunk magyar nyelvű szórólapokat, hirdetéseket, de csak román nyelvű óriásplakát vagy kirakatdíszítő elem érkezik” – állítja a piros színt használó mobilszolgáltató cég egyik eladója. Hivatalos indoklásért Bukaresthez irányít, akárcsak néhány további üzletlánc helyi képviselője.

A Tulipán áruház kirakatában angol és román nyelvű akciós ajánlatok, a mélyföldszinti háztartásicikk-boltban mindenhol román nyelvű felirat. „Próbáltuk többször is javasolni a bukaresti vezetésnek, hogy legalább a magyar többségű helységekben magyarul is feliratozzunk, de ez idáig nem hallgattak ránk” – állítja Csata Attila üzletvezető, aki szerint bár több olyan kliensük van, aki nem tud románul, az eladó mindig kisegíti őket.

Hasonló indok miatt hiányzik a magyar felirat a szomszédos számítástechnikai szakboltból vagy az emeleti divatáruüzletből is: Gergely Előd, illetve Balogh Kamilla kirendeltség-vezető úgy látja, a cég marketingosztálya nem fordít pénzt magyar nyelvű reklámanyagokra is.

Veress Dávidnak, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnökének meglátása szerint csakis akkor fog változni ez a helyzet, ha az üzletek tulajdonosai felismerik, elmúltak azok az idők, amikor hátrányt jelentett a magyar nyelv használata. „Régebb tiltották, és a beidegződés sajnos megmaradt. Pedig ma már nem kell félni attól, hogy valakit megrónak azért, mert saját anyanyelvén is közli a vásárlóval az akciókat. Sőt, Csíkszeredában vásárlókat is vonzhat egy helyesen kiírt felhívás. Természetesen sok tulajdonos védekezik azzal, hogy a magyar felirat láttán megnőhet a hatósági ellenőrzés. Nekik azt tudom mondani, azok az idők elmúltak” – állítja Veress, aki igazát alátámasztandó, a török bazárt hozta fel példának, ahol a kereskedő, hallva, hogy magyarul beszélnek a bámészkodók, a piaci haszon reményében rögtön az ő nyelvükön szólítja meg.

Felirat-ellenőrző körutunk a Gál Sándor utca sarkán lévő kínai vegyesboltnál végződik. Elmosolyodunk, látva a kirakat tucatnyi feliratát: „Téli ár kedvezmenyék”.